Cikk

Mit üzennek az egyre összetettebb kiberbiztonsági károk a vállalatvezetőknek?

A kiberkárok meghatározó jellemzőjévé a komplexitás vált, ami fontos változást jelent a kiberfenyegetések elleni küzdelemben.

A 2026. évi októberi kiberbiztonsági hónap kapcsán érdemes áttekinteni, hogyan változott a vállalatokat érő kiberkockázat. A Marsh legutóbbi Global Cyber Claims jelentésének adatai értelmében a kiberkockázat 2025-ben nem feltétlenül azért vált jelentősebbé, mert több kibertámadás történt, hanem azért, mert egyetlen kiberincidensből egyre többféle, egymást erősítő üzleti, adatvédelmi, jogi és működési veszteség keletkezhet.

A kiber-kárbejelentések száma egyes régiókban ugyan mérséklődött, de ez önmagában nem jelent érdemi kockázatcsökkenést.
2024-ben egymással összefüggő események történtek, amelyeknek a hatását kiszűrve a 2024-es és 2025-ös kárszint nagyjából hasonló volt.
A 2025-ös kárigények volumenében a kommunikáció, média és technológia, valamint az egészségügy álltak az élen.
A gyártás egyre inkább kiemelt célponttá válik, többek között a digitalizált és összetett ellátási láncok, az OT-rendszerek és a geopolitikai kitettség miatt.
Eközben egy-egy incidens egyre többféle veszteséget okozhat:

o adatvédelmi problémát,

o üzletmenet-megszakítást,

o zsarolást, zsarolóvírus általi követelést,

o harmadik fél okozta kárt,

o vagy akár jogvitát.

Egyetlen kiberincidens, többféle következmény

A modern kiberkárok egyre kevésbé írhatók le egyetlen eseménnyel. Egy kibertámadás vagy informatikai hiba az üzleti működés több területére is továbbgyűrűzhet.

Egy rendszer kiesése például nemcsak az informatikai helyreállítás költségeit jelentheti. Ha emiatt leáll a termelés vagy az ügyfélkiszolgálás, leállhat a teljes üzletmenet. Ha közben személyes adatok is érintettek, adatvédelmi és jogi következményekkel kell számolni. A vállalat saját működésére is átterjedhet egy probléma, ha az egy beszállító, szolgáltató vagy akár egy vevő rendszerében keletkezik.

A Marsh Global Cyber Claims jelentésének adatai szerint Európában a kárbejelentések jelentős részében jelen van valamilyen adatvédelmi elem. A kitettség ráadásul már nem kizárólag klasszikus adatvédelmi incidensekhez kapcsolódik: a weboldalak követése, a digitális eszközök adatgyűjtése és bizonyos adatfelhasználási gyakorlatok is jogviták forrásává válhatnak.

A zsarolás jellegű kiberfenyegetések is változnak. Bár a zsarolóvírusokkal kapcsolatos kárigények száma 2023 óta csökkent, a károk súlyossága növekedett. A támadók egyre gyakrabban az adatok ellopását követően azok nyilvánosságra hozatalával fenyegetnek, így a következmények nem feltétlenül a váltságdíjhoz kapcsolódnak. A helyreállítás, az adatvédelmi kötelezettségek, a jogi eljárások és az üzletmenet kiesése együttesen jóval nagyobb veszteséget okozhatnak.

Ebben a környezetben a vállalat kiberkitettsége a saját informatikai rendszerénél is tovább ér: a kritikus szolgáltatók, technológiai partnerek és az ellátási lánc működése ugyancsak befolyásolhatja az üzletmenet folytonosságát.

Nem minden kár mögött áll támadó

A jelentés másik fontos megállapítása, hogy a nem rosszindulatú események is egyre nagyobb szerepet kapnak. Hibás konfigurációk, emberi mulasztások vagy nem megfelelő adatkezelési gyakorlatok is vezethetnek komoly kiberkárokhoz.

Ez a kockázatkezelés szempontjából lényeges különbség. A vállalatoknak nemcsak a külső támadásokkal szembeni védelmüket kell vizsgálniuk, hanem azt is, hogy mennyire ellenálló a működésük a saját hibákból, belső folyamatokból vagy külső partnerektől eredő zavarokkal szemben.

Az új technológiák ezt a képet tovább árnyalják. A jelentésben már megjelennek mesterséges intelligenciához kapcsolódó kárigények, de tapasztalataink szerint az AI egyelőre nem önálló kockázati kategóriaként jelenik meg, hanem a meglévő kockázatokhoz kapcsolódik. Az AI csökkentheti például a támadások végrehajtásához szükséges szakértelem küszöbét, és hitelesebbé, nagyobb volumenűvé teheti a megtévesztésen alapuló kibertámadásokat. Ugyanakkor az AI-rendszerek és az ezeket biztosító szolgáltatók használata új hibalehetőségeket is teremthet.

A súlyos károk egyre nagyobbak

A kárigények medián értéke – vagyis a kiberkárok eloszlásának középső értéke – nagyjából stabil maradt. A károk felső tartománya azonban jelentősen kiszélesedett. Ez azt jelenti, hogy a legsúlyosabb események pénzügyi következményei egyre nagyobbak lehetnek.

Különösen jól érzékelteti ezt az üzletmenet-megszakításból eredő károk adata: a súlyosabb, felső 25 százalékba tartozó üzletmenet-megszakítási károk tipikusan több mint hatvanszor – egészen pontosan 63,53-szor – nagyobbak a medián kárnál.

A jelentés arra is rámutat, hogy a legsúlyosabb károk között a peres és felelősségi kockázatok egyre hangsúlyosabbak. 2025-ben a legnagyobb károk között olyan esetek is előfordultak, amelyeknél nem a zsarolás, hanem az adatvédelmi jogviták jelentették a veszteség meghatározó részét.

A számok egyértelművé teszik: egy vállalat kiberkockázatának megítéléséhez kevés a tipikus káresemények vizsgálata. A felkészülésnek a ritkább, de lényegesen nagyobb és hosszabb ideig tartó károkra is ki kell terjednie.

Mit jelent mindez a vállalatvezetés számára?

A kiberkockázat kezelése ezért egyre inkább a vállalati működés egészének felkészítését jelenti.

Érdemes áttekinteni, hogy egy súlyos informatikai incidens esetén mennyi ideig képes a vállalat működni, milyen kritikus folyamatok állhatnak le, és mekkora pénzügyi veszteséget jelentene egy hosszabb üzletmenet-kiesés.

Ugyanilyen fontos a külső függőségek feltérképezése. Mely szolgáltatók nélkülözhetetlenek a működéshez? Mi történik, ha egy kritikus partner rendszere áll le? Milyen adatokat kezelnek a vállalat nevében, és megfelelően kezelik-e az ezekhez kapcsolódó adatvédelmi kockázatokat?

Végül érdemes a kockázatok pénzügyi oldalát is felülvizsgálni. A kiberbiztonsági intézkedések célja a káresemények megelőzése és hatásuk mérséklése, a kiberbiztosítás pedig a megmaradó pénzügyi következmények kezelésében játszhat szerepet. A kettő egymást kiegészítő eleme a vállalati kiberkockázat-kezelésnek.

Már létezik kifejezetten az európai középvállalatokra kialakított konstrukció, amely egyszerűsített adatszolgáltatás mellett kínál számukra kiberbiztosítási fedezetet, ami többek között az üzletmenet-kiesésből eredő veszteségekre, a helyreállítás és válságkezelés költségeire, jogi és hatósági eljárásokra, harmadik felek kártérítési igényeire, valamint a beszállítói láncokhoz kapcsolódó kockázatokra is kiterjedhet. A biztosítás mellett kiberkockázat-felmérési, fenyegetéselemzési, incidenskezelési és szakértői támogatást is biztosít, így a cél nem pusztán a károk utólagos finanszírozása, hanem a vállalat ellenálló képességének erősítése.

A kiberreziliencia ma már a működés folytonosságáról szól

A Global Cyber Claims Report legfontosabb üzenete, hogy a kiberkárok természetének változása túlmutat az incidensek számán. Egyetlen esemény is több veszteségtípust kapcsolhat össze, miközben a legsúlyosabb károk felső tartománya egyre magasabb értékre kúszik fel.

A vállalati felkészülés ezért akkor lehet megfelelő, ha a megelőzés mellett a működés folytonosságát, az adatvédelmet, a harmadik felekből eredő függőségeket, a válságkezelést és a pénzügyi kockázatviselést is egy rendszerben kezeli.

A kiberbiztonság hónapja jó alkalom arra, hogy a vállalatok ne csak a védelmi intézkedéseiket tekintsék át, hanem azt is, hogy egy súlyos kiberincidens esetén mennyire képesek megőrizni működőképességüket és pénzügyi stabilitásukat.

Shocked Engineer In Automated Semiconductor Factory

Cikk

Mit üzennek az egyre összetettebb kiberbiztonsági károk a vállalatvezetőknek?

A kiberkárok meghatározó jellemzőjévé a komplexitás vált, ami fontos változást jelent a kiberfenyegetések elleni küzdelemben.

Egyetlen kiberincidens, többféle következmény

Nem minden kár mögött áll támadó

A súlyos károk egyre nagyobbak

Mit jelent mindez a vállalatvezetés számára?

A kiberreziliencia ma már a működés folytonosságáról szól

Kollégáink

Eva Csomor

Kapcsolódó cikkek

A legtöbb kiberincidens a gyártóipar szereplőit fenyegeti

Kiberbiztonsági vészjelzés: 61%-kal nőtt a kárbejelentések száma Európában

A 8 legfontosabb kiberkockázati trend, amelyet értenünk szükséges

Nem az IT hibája, ha szükség van cyber biztosításra