Skip to main content
Marsh logo

Cikk

Melyek lesznek az új EU-s termékfelelősségi irányelv (PLD) biztosítási hatásai?

2024 végén - 40 év után - az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termékfelelősségre vonatkozóan. Az (EU) 2024/2853 irányelv célja, hogy alkalmazkodjon a modern – különösen a digitális – gazdaság kihívásaihoz. A szabályozás várható eredménye nagyobb védelem a fogyasztóknak, komoly kihívást jelent a cégeknek és a biztosítóknak.

10/30/2025 · 4 perces olvasmány

Új uniós termékfelelősségi irányelv

Az (EU) 2024/2853 irányelv az EU új termékfelelősségi keretrendszere - amely 2024. október 23‑án született meg, és 2024. november 18‑án jelent meg az EU Hivatalos Lapjában - a fogyasztók oldalán áll.  Az új szabályok jelentősen kiszélesítik, hogy ki és mi miatt tartozhat felelősséggel, és milyen károk esetén kérhető kártérítés. Az irányelvet a tagállami jogrendbe 2026. december 9-ig kell beépíteni, és az ez után a dátum után piacra dobott, illetve üzembe helyezett termékekre alkalmazandó. Várható hatásai – amelyek a biztosításokat is érintik - azonban már most előrevetíthetők.

Mit változtat az új irányelv?

  1. Nemcsak fizikai termékek, hanem szoftverek és AI rendszerek is terméknek minősülnek: Ez azt jelenti, hogy például egy meghibásodó mobilalkalmazás, egy hibásan működő okoseszköz vagy egy téves döntést hozó mesterséges intelligencia is felelősséget keletkeztethet. A nem kereskedelmi tevékenység keretében fejlesztett/szállított szabad és nyílt forráskódú szoftver a PLD hatálya alól kivételt képez.
  2. Ki felelhet? Több szereplő lehet felelős: Nemcsak a gyártó és alkatrész-gyártó, hanem az importőr, disztribútor, az online piactér üzemeltetője, kapcsolódó szolgáltatás nyújtója, vagy akár az is felelőssé válhat egy káresetnél, aki lényegesen módosítja a terméket.
  3. Többféle kártérítés igényelhető: Nemcsak testi sérülés vagy vagyoni kár, hanem például adatvesztés, illetve orvosilag igazolt pszichológiai károsodás is kártérítési alap lehet.
  4. Könnyebbé válik a fogyasztó dolga: Az irányelv bizonyos esetekben megfordítja a bizonyítási terhet, például: ha a termék túl bonyolult, vagy a kár oka nehezen visszakövethető. Ez különösen a digitális vagy AI-alapú termékeknél jelent könnyebbséget a károsultaknak.
  5. Hosszabb felelősségi időszak: Bizonyos esetekben a gyártói felelősség akár 25 évig is fennállhat, szemben a korábbi 10 éves korláttal.

Milyen hatása lehet mindennek a biztosításokra?

Az új irányelv nemcsak a gyártókat és forgalmazókat érinti, hanem jelentős következményekkel jár a felelősségbiztosítási és kiberbiztosítási piacra is. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb biztosítási szempontokat.

  1. Általános és termékfelelősség biztosítások felülvizsgálata: bár a széleskörű fedezetek egyelőre biztonságot jelenthetnek, de felül kell vizsgálni az általános és elsősorban a termékfelelősség biztosításokat abból a szempontból, hogy azok a szoftver és AI kockázatokat tartalmazzák-e, vagy nincsenek-e kifejezetten kizárva. A megnevezett kockázatokra szóló szerződésekben a legbiztosabb megoldást az jelentheti, ha egyértelműen belefoglalják a szoftver és AI kockázatokat a biztosítási fedezetbe.
  2. Több kártérítési igény lehet – és nehezebb lesz „kivédeni” őket: Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a károsultak olyan esetekben is termékfelelősségi kártérítést kérjenek, amelyek eddig peren kívül maradtak. Például egy adatvesztéssel járó szoftverhiba után. Az erre vonatkozó fedezetet szintén célszerű ellenőrizni a meglévő szerződések feltételeiben. Ráadásul könnyebb lesz a gyártó vagy forgalmazó felelősségét megállapítani, így nőhet a kárigények száma és összege is.
  3. Új kockázatok a biztosítók szemében: Az akár 25 évig tartó felelősség, illetve az új típusú károk (pl. digitális adattörlés, AI döntési hiba) olyan kockázatokat jelentenek, amelyekre sok vállalkozás jelenleg nem rendelkezik megfelelő biztosítással.
  4. Nő az igény a kiber- és felelősségbiztosításokra: A szabályozás hatására várhatóan megnő a kereslet azok iránt a biztosítási termékek iránt, amelyek lefedik a digitális szolgáltatásokból eredő károkat, ideértve a kiberbiztosításokat és a szakmai felelősségbiztosításokat. Össze kell hangolni az egyes felelősségbiztosítási fedezeteket, beleértve a kiber-felelősséget is.
  5. Utólagos frissítések és gépi tanulás hatásai: A forgalomba hozatal utáni szoftverfrissítésekből vagy gépi tanulási módosulásokból fakadó hibákra is kiterjed a felelősség, amit célszerű külön biztosítási kockázatként kezelni (termékfelelősség vs. kiberkockázat vs. technológiai szakmai felelősségbiztosítás határterületek).
  6. A biztosítók szigoríthatják a feltételeket: Mivel nagyobb a kockázat és bizonytalanabb a kárgyakoriság, a biztosítók várhatóan szűkítik a fedezetek körét, csökkentik a vállalt limiteket, emelik a díjakat, vagy magasabb önrészt alkalmaznak – különösen a digitális termékeket és szolgáltatásokat kínáló cégek esetén.
  7. Érdemes előre gondolkodni: A vállalatoknak nem elég majd a biztosítás megkötése: dokumentált kockázatmenedzsmentre, nyomon követhetőségre és termékbiztonsági intézkedésekre is szükség lesz. Ezek megléte pozitívan befolyásolhatja a biztosíthatóságot és a díjszabást is.

Mit tehetnek most a vállalkozások és biztosításközvetítők?

Minden szereplő számára fontos, hogy időben felkészüljön az EU szabályozás hazai jogrendbe történő átültetésére. Figyelemmel kell kísérni a tagállami (magyar)jogalkotási folyamatot 2026. december 9-ig.

  • A cégek: Vizsgálják felül, hogy termékeik, szolgáltatásaik megfelelnek-e az új- egyelőre európai szintű szabályoknak -, és van-e megfelelő felelősség- és cyber biztosításuk. Vegyék igénybe egy átfogó szakmai ismeretekkel rendelkező kockázati tanácsadó és biztosítási alkusz szolgáltatását, aki segíteni tud a megfelelő kockázatkezelésben és biztosítási fedezet kialakításában.
  • A biztosítók: Készüljenek fel új termékekkel, illetve a meglévő szerződések feltételrendszerének újragondolására.
  • Az alkuszok és kockázati tanácsadók: Tájékoztassák ügyfeleiket az új kockázatokról, és segítsenek a meglévő szerződések felülvizsgálatában, valamint olyan biztosítási fedezeteket találni, amelyek alkalmazkodnak a 2026-tól élesedő uniós elvárásokhoz.

Új korszak az európai termékfelelősségi rendszerben

Az EU 2024/2853 irányelve nem egyszerű frissítés. 40 év után új korszakot nyit az európai termékfelelősségi rendszerben. A digitalizációval, mesterséges intelligenciával és adatvezérelt szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásoknak különösen ajánlott már most lépéseket tenni. A biztosítási piacnak pedig új fedezetekkel, új díjpolitikával és új szemlélettel kell alkalmazkodnia a megváltozott kockázatokhoz.