Skip to main content

2023 legfontosabb ESG történései és várható hatásaik

Az idei évben számos meghatározó esemény történt ESG fogalomköréhez tartozó szabályozásban. Jelentős előrelépést jelent a megszülető szabályozási környezet, ugyanakkor óvatos bevezetésről árulkodik bizonyos CSRD szempontok bevezetésének elhalasztása.

Modern glass facade high-rise office building

Az idei évben számos meghatározó esemény történt ESG fogalomköréhez tartozó szabályozásban. Jelentős előrelépést jelent a megszülető szabályozási környezet, ugyanakkor óvatos bevezetésről árulkodik bizonyos CSRD szempontok bevezetésének elhalasztása. Összességében a fenntarthatósági jelentési irányelvek és szabványok bevezetése hatalmas lépés a vállalatok transzparenciájának és felelősségének növelésének irányában.

Mik történtek 2023-ban?

  • Az év elején hatályba lépett az EU még 2022 novemberében elfogadott Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelve, a CSRD (Corporate Sustainable Reporting Directive).
  • 2023 júliusában az Európai Bizottság elfogadta a jelentés részletes követelményeit szabályozó Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokat, az ESRS-t (European Sustainability Reporting Standards).
  • Ezt követően ősszel Magyarországon megjelent a ESG-keretrendszerről szóló törvénytervezet, amelyet az Országgyűlés decemberben fogadott el.
  • Októberben az Európai Bizottság két évvel elhalasztotta a CSRD kulcsfontosságú szempontjainak bevezetését.

Európai és hazai szabályozás

ESRS

Az ESRS célja, hogy - a CSRD-vel összhangban - egységes és összehasonlítható módon tegye lehetővé a vállalatok számára a fenntarthatósági teljesítményük jelentését, ezáltal elősegítve az átláthatóságot és a következetességet az európai piacon. A júliusban elfogadott ESRS ágazatfüggetlen fenntarthatósági jelentési követelményeket tartalmaz, amelyek részletes iránymutatások a vállalatok számára a fenntarthatósági jelentések elkészítéséhez. 

CSRD

A Nem Pénzügyi Beszámolási Irányelv (Non-Financial Reporting Directive, NFRD) hatókörét kibővítő CSRD számos új kötelezettséget ír elő nagyvállalatok számára a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatban, és azoknak az előírásoknak a bevezetését jelenti, amelyek lehetővé teszik, hogy az ESG tényezők iránti elvárásokat hatékonyabban nyomon kövessék és jelentsék. Ez az irányelv már később alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaz ágazatspecifikus ESRS elfogadására 2024 június végéig, és az eredeti tervek szerint 2023-ban életbe lépett volna. A Bizottság azonban két évvel elhalasztotta az ágazatspecifikus szempontok bevezetését. Ezzel az volt a célja, hogy a vállalatoknak több időt adjon a felkészülésre és az új szabályozásoknak való megfelelésre. A döntés lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy áttekintsék és felkészítsék rendszereiket az új követelmények teljesítésére, de nem jelenti azt, hogy az irányelv végrehajtása vagy a fenntarthatósági jelentési követelmények bevezetése elkerülhető lenne.

ESG-keretrendszerről szóló törvény

Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, melynek célja az, hogy „az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatósági szempontok, a környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási elköteleződéseik alapján is összehasonlítható és vizsgálható legyen a velük üzleti kapcsolatba kerülő piaci szereplők, illetve fogyasztók számára”. Vagyis a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot, valamint a társadalmi és szociális szempontokat.

Az új törvény közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásokra 2024. január 1-én, míg a hazai nagyvállalkozásokra 2025. január 1-től lép hatályba. Olyan nagyvállalatokra vonatkozik, amelyeknél a következő három érték közül bármelyik kettő meghaladja:

  • mérlegfőösszeg esetében a 10 milliárd forintot,
  • éves nettó árbevétel esetén a 20 milliárd forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

Várható hatások

A fent ismertetett intézkedések a következő néhány évben számos területen hozhatnak változásokat.

  1. Nagyobb átláthatóság és felelősség: Az EU vállalati fenntarthatósági jelentési irányelve (CSRD) és az elfogadott szabványok (ESRS) célja a vállalatok részéről a fenntarthatósági teljesítményük átláthatóbbá tétele és a felelősségük megerősítése lesz. Ezáltal a befektetők, fogyasztók és a társadalom szélesebb rétegei számára könnyebben értékelhetővé válik egy vállalat valós társadalmi, környezeti és vállalatirányítási (ESG) teljesítménye.
  2. Változó üzleti prioritások és stratégiák: A vállalatoknak át kell gondolniuk üzleti stratégiájukat és prioritásaikat, hogy megfeleljenek az új szabályozásoknak. Ez akár az üzleti modelljük átalakítását is maga után vonhatja, hogy jobban illeszkedjenek a fenntarthatósági elvárásokhoz.
  3. Növekvő szabályozási követelmények és adminisztratív terhek: A vállalatoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a jelentési követelményekre és a szabályozások betartására, ami komoly adminisztratív terhet róhat rájuk, valamint növelheti az üzleti működés költségeit is amellett, hogy speciális ismereteket is igényel.
  4. Nemzetközi versenyképesség és piaci előny: Azok a vállalatok, amelyek előbbre járnak a fenntarthatósági jelentési követelmények teljesítésében és hitelesen kommunikálják valós fenntarthatósági eredményeiket, valószínűleg hatékonyabban tudják pozícionálni magukat a piacon és növelik versenyképességüket.
  5. Társadalmi elvárások és befektetői nyomás: Az új szabályozások és jelentési követelmények erősítik a társadalmi nyomást és elvárásokat a vállalatok felé. A befektetők egyre inkább figyelnek majd a fenntarthatósági teljesítményre, és ezt az információt fel is használják döntéseik meghozatalakor.
  6. Az ESG témák integrálása az üzleti döntéshozatalba: A fenntarthatósági irányelvek és szabványok arra ösztönzik majd a vállalatokat, hogy az ESG szempontokat integrálják az üzleti stratégiájukba és döntéshozatali folyamataikba.

A fenntarthatóság fontossága és az ezzel kapcsolatos szabályozások minden bizonnyal tovább erősödnek a következő években. A vállalatoknak hosszú távon érdemes és szükséges a fenntarthatóságba és a teljesítési követelmények teljesítésébe invesztálniuk, valamint hiteles módon számot adni az ESG szempontokat felölelő valós tevékenységükről, ebben pedig szakértő tanácsadásra lehet szükségük.

Szerző(k)

Adam Majak

Ádám Maják

Business Development Senior Coordinator, Sales & Business Development