ESG: Új Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabvány (ESRS)

Az Európai Bizottság 2023. júliusának végén fogadta el az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokat (ESRS), amelyeket az ESG kapcsán már 50 ezer cégnek kell alkalmazni fenntarthatósági jelentésében 2024-től.

Sustainble green building. Eco-friendly building in modern city. Sustainable glass office building with tree for reducing carbon dioxide. Office with green environment. Corporate building reduce CO2.

A fenntartható uniós gazdaságra való átmenet érdekében az Európai Bizottság 2023. július 31-én elfogadta az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokat (European Sustainability Reporting Standards, ESRS), amelyeket a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) hatálya alá tartozó valamennyi vállalat használhat.

Mairead McGuinness, a pénzügyi szolgáltatásokért, a pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős biztos szerint „az elfogadott szabványok ambiciózusak, és fontos eszközt jelentenek az EU fenntartható pénzügyi menetrendjének alátámasztására. Megtalálják a megfelelő egyensúlyt aközött, hogy korlátozzák a jelentéstevő vállalatok terheit, illetve hogy lehetővé tegyék a vállalatok számára, hogy megmutassák erőfeszítéseiket, amelyeket a Green Deal Agenda teljesítése érdekében tesznek, és ennek megfelelően hozzáférhetnek a fenntartható finanszírozáshoz.”

Uniós és globális elvárások egy szabványban

A szabványok lefedik a környezeti (E), társadalmi (S) és a vállalatirányítási/vezetési (G) kérdések teljes körét, beleértve az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleséget és az emberi jogokat. Ezeken keresztül információval látják el a befektetőket, hogy megértsék azon vállalatok fenntarthatósági hatását, amelyekbe befektetnek. Figyelembe veszik a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testülettel (International Sustainability Standards Board, ISSB) és a Globális Jelentéstételi Kezdeményezéssel (Global Reporting Initiative, GRI) folytatott megbeszéléseket is annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós és a globális szabványok közötti nagyon magas fokú átjárhatóságot, és megakadályozzák a vállalatok szükségtelen kettős jelentéstételét. Ez tehát azt eredményezi, hogy a vállalatok az ESRS és a GRI szabványok szerint ugyanazon jelentésben adhatnak számot, nem kell két külön szabvány szerinti jelentést készíteniük, ezáltal duplán dolgozniuk sem. A GRI egyébként az eddigi legszélesebb körben elterjedt jelentéstételi szabályrendszer a világon.

Érintettek: a tőzsdei cégektől a beszállítói kör legkisebb szereplőjéig

A jelentéstételi követelményeket idővel fokozatosan bevezetik a különböző vállalatoknál. 2024 januárjától az EU nagy- és tőzsdén jegyzett vállalatainak kötelező lesz az ESRS használata. A Reuters szerint a jövő évtől mintegy 50000 cég fogja azt alkalmazni az éves jelentéseiben. Az új szabályok bevezetnek további átmeneti időszakot a 750 alkalmazottnál kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára. A kisebb cégeket pedig a jelentéstételre kötelezett fenti vállalatok beszállítóiként érintheti a szabályozás.

Kevesebb vállalati kötelezettség

A Bizottság enyhítette az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (European Financial Reporting Advisory Group, EFRAG) számviteli szabályozó testületétől kapott ESRS tervezeti szabványokat, ami egyrészt azt jelenti, hogy a fenntarthatóság és a környezetvédelem iránti vállalati elköteleződés csökkenhet, másrészt a szabvány révén kevesebb kötelezettség terheli a vezetőket, tudhatjuk meg a Hiperzöld cikkéből. A vállalatok nagyobb szabadásfokkal határozhatják meg a jelentésekben feltüntetendő lényeges információk körét. Kérdés, hogy az elvárt környezeti hatás, vagyis az eredmény szempontjából ez mit eredményez majd.

Marsh ESG tanácsadás

A Marsh tanácsadási szolgáltatásai körében (Marsh Advisory) a klasszikus kockázatokkal kapcsolatos elemzéseken és kockázatkezelésen túlmenően az üzletmenetet befolyásoló egyéb kockázatok, így az ESG-vel kapcsolatos tanácsadást is nyújt. Mindez azért fontos, mert az ESG új, de dinamikusan fejlődő területével és elvárásaival még kevés szervezet birkózik meg önerőből, pedig – ahogy a fentiekből is láthatjuk – a társadalmi elvárás mellett a szabályozói oldalról is egyre összetettebb kritériumoknak kell megfelelni, és a 2024-es jelentéstételi határidő miatt nagyon kevés idő áll rendelkezésre a felkészülésre és a speciális ismeretek elsajátítására. A Marsh Advisory kollégái pedig kiegészítve széles körű iparági tapasztalatokkal mindezekkel már rendelkeznek.

A szerző Maják Ádám, a Marsh Kft. Business Development Senior Coordinator-a, a Hiperzöld Új döntés az EU fenntarthatósági jelentéstételi szabványairól című cikkének felhasználásával.