Skip to main content

Globális kockázatok három időtávon: 2024-2026-2034

Jelentésünk, a Global Risks Report a globális kockázatokat elemzi egy, kettő és tíz éves távon. Az elemzés célja, hogy támogassa a döntéshozókat egy olyan jövőkép elfogadásában, amely egyensúlyt teremt a rövid és hosszabb távú kockázatok között. A 2024-re, 2026-ra és 2034-re vonatkozó várakozások rávilágítanak a jelenlegi válságokra, amelyek csökkentik az ellenálló képességet, valamint új és gyorsan fejlődő kockázati forrásokra, amelyek átformálják a következő évtizedet.
earth globe background with graph lines and charts in a blue sky background.

A Global Risks Report 2024 legfőbb megállapításai

A 2023 szeptemberében 1400 szakértő és vezető körében végzett nemzetközi felmérés szerint a válaszadók többsége (54%) enyhe instabilitásra és a globális katasztrófák mérsékelt kockázatára számít, míg további 27% nagyobb turbulenciára, 3% pedig globális katasztrófakockázatok rövid távú megvalósulására. Csak 16%-uk valószínűsít stabil vagy nyugodt kilátásokat a következő két évben. Viszont 10 éves időtávon már jóval negatívabbak, a válaszadók 63%-a „viharos” kilátásokra, kevesebb mint 10%-a pedig nyugodt vagy stabil helyzetre számít.

Az első 10 kockázat a három időtávon

Rövid táv: 2024

Az egyéves időtartam kapcsán a válaszadókat arra kérték, hogy válasszanak ki legfeljebb öt olyan kockázatot, amely szerintük 2024-ben a legvalószínűbb, hogy globális szinten jelentős válságot idéz elő. 66%-kal a szélsőséges időjárás került az első helyre. A második helyen a mesterséges intelligencia által generált téves információ és félretájékoztatás (53%), a harmadikon pedig a társadalmi és/vagy politikai polarizáció (46%) következik. Negyedik a megélhetési költségek válsága (42%), míg a kibertámadások kockázata a korábbi évekhez hasonlóan előkelő (5.) helyen szerepel a veszélyek között 39%-kal. Az első 10-ben pedig a megélhetési problémák és a gazdasági visszaesés kockázata, valamint az ellátási láncokkal kapcsolatos veszélyek jelennek még meg több formában, az államközi fegyveres konfliktusok mellett.

2 éves időtáv: 2026

A felmérésben vizsgált második időtávon a válaszadókat arra kérték, hogy rangsorolják a kockázatok következő két évre (2026-ra) várható hatását. Az eredmények azt sugallják, hogy a társadalmi-gazdasági sebezhetőségek a közeljövőben felerősödnek, a gazdasági hanyatlás, az újjáéledő kockázatok (például az államközi fegyveres konfliktusok), valamint a gyorsan fejlődő kockázatok (pl. a téves információ és félretájékoztatás) miatt. A kevésbé kiszámítható és nehezebben kezelhető infláció növeli annak kockázatát, hogy az árstabilitás és a gazdasági növekedés egyensúlyát célzó erőfeszítések rosszul kerülnek majd meghatározásra. Újonnan jelentek meg az idei top 10 rangsorban, ezáltal figyelemreméltók a gazdasági kockázatok: az infláció (7.) és a gazdasági visszaesés (9).

Tíz éves távlat: 2034

A válaszadók egyáltalán nem optimisták a világ hosszabb távú kilátásait illetően. Még kevésbé, mint rövid távon. A kettő és a tíz éves időtáv összehasonlítása romló globális kockázati környezetet mutat. 34 globális kockázat közül harminchárom esetében nő a súlyossági pontszám hosszabb távon, ami a válaszadók aggodalmát tükrözi e kockázatok fokozott gyakorisága vagy intenzitása miatt a 10 éves horizonton.

Mindhárom időtávon jelentkező kockázatok

A következőkben azon kockázatokat nézzük meg tüzetesebben, amelyek mindhárom időtávon az első tízbe tartoznak a világszerte megkérdezett 1400 vezető és szakértő szerint.

Extrém időjárás

Az extrém időjárás minden időtávon az első két legnagyobb kockázat között szerepel. Csak két éves távlatban nincs az első helyen. A válaszadók kétharmada a szélsőséges időjárást választotta 2024 legnagyobb kockázatnak. Új rekordok várhatóak a hőséget, a szélsőséges hőhullámokat, a szárazságot, az erdőtüzeket és az áradásokat illetően az éghajlatváltozás kapcsán. Szinte minden környezeti kockázat szerepel az elkövetkező évtized top 10-es rangsorában. A környezeti (és technológiai) kockázatok azok közé tartoznak, amelyek várhatóan a legnagyobb mértékben romlanak ebben az időszakban, és uralják a hosszabb távú globális kockázatokat. A szélsőséges időjárási események várhatóan még súlyosabbá válnak, ezért állhat a következő évtizedben az első helyen áll a kockázat.

Nem véletlen, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság és az ESG szabályozás „E” betűje (Environment), a környezeti pillér. Tegyük hozzá, hogy 2026-ra és 2034-re egyaránt megjelenik a tízes lista végén a szennyezés kockázata is! Mind egyéni, mind vállalati és szabályozási téren aktívan kell cselekedni ahhoz, hogy az extrém időjárásra is hatást gyakorló környezetvédelem terén jelentős előrelépést és eredményeket érjünk el.

Félretájékoztatás, és AI-félelmek

2024-ben a második, 2026-ra a legnagyobb kockázattá válik a téves információ és a félretájékoztatás. Vagyis két éves távlatban még nagyobb problémákat fog okozni, míg 2034-re ugyan némileg csökken a jelentősége (5. hely), de azért az látszik, hogy ez kockázat is velünk marad hosszú távon. Valamint közvetlenül mögé zárkóznak fel az AI-technológiák káros következményei. Gyorsan nő ez a kockázat a várakozások szerint, hiszen a 29-dikről a 6. helyre ugrik tíz év alatt, ahogy a mesterséges intelligencia behatol a gazdasági, társadalmi és politikai rendszerekbe.

Társadalmi polarizáció és gazdasági visszaesés

Előbbi 2024-ben és 2026-ban a harmadik helyen szerepel, míg 2034-ben is top 10-es a kilencedik pozícióban. A társadalmi polarizáció kockázat súlyosságának pontszámai romlanak annak ellenére, hogy hátrébb csúszik a rangsorban.

A gazdasági visszaesést pedig rövid távon látják problémának a megkérdezettek, hiszen 2024-ben a 6., 2026-ban a 9. helyen szerepel. Nem kizárt, hogy hosszú távon azonban bíznak benne, hogy a világ visszaáll a gazdasági fejlődés útjára, mert már csak a 28. helyen található ez a kockázat. Ne felejtsük el itt sem, hogy a pontszámok viszont a legtöbb esetben romlanak.

De, ami ennél is fontosabb az az, hogy az úgynevezett globális kockázathálózatban a társadalmi polarizáció leginkább a gazdasági visszaeséssel kapcsolódik össze, ezért nagy hatással bíró kockázatoknak számítanak. Ezáltal számos kockázat mozgatórugói és lehetséges következményei.

Kibertámadások, kiberbiztonság

Több éve félünk már tőle, és nem is csökken a kockázata a következő években sem, hiszen 2024-ben az 5. legfontosabb kockázatnak tartják, 2024-re feljön a negyedik helyre, 2034-re pedig a 8. pozíciót tölti be. Ugyanaz mondható el erről a területről, mint a társadalmi polarizációról: vagyis a kockázat pontszámai szintén romlanak. A kiberkockázatokat számos alkalommal elemeztük cikkeinkben, és arra is felhívtuk a figyelmet, hogy azok a speciális cyber biztosítással háríthatók át.

Államközi fegyveres konfliktusok

2024-ben 8., 2026-ban már az 5. helyen szerepel, míg 2034-ben szintén nincs az első tízben (15.). Mivel a nagyhatalmak fókusza több frontra terjed ki, a konfliktusok átterjedésének lehetősége jelentős aggodalomra ad okot. Több befagyott konfliktus esetében fennáll a veszélye annak, hogy a közeljövőben kiéleződnek a tovább gyűrűző fenyegetések az államok növekvő törékenysége miatt.

Hogyan kereshetünk megoldásokat?

A Global Risks Report azt is vizsgálja, hogy miként kezelhetjük a fent ismertetett, egyes földrészeken, régiókban és országokban eltérő mértékben jelentkező kockázatokat. Ha kíváncsi ezekre a részletekre, akkor töltse le a jelentést, vagy keressen bennünket, és konzultáljunk a megoldásokról!

Egy biztos, mindenhol jelentkezik valamilyen kockázat, és az egyik szempont a lokális, helyi stratégiák kialakítása. Magyarországi szakembereink készséggel állnak rendelkezésére ebben a kérdésben. Ugyanilyen fontos a vállalati kockázatkezelés is, amelynek fontos, de nem egyedüli eszköze a kockázat áthárítása, ami biztosítási konstrukciókkal előre tervezhetően megoldható.

About our Speaker:

Adam Majak

Ádám Maják

Business Development Senior Coordinator, Sales & Business Development

  • Hungary