Skip to main content
Marsh logo

Blog

Önvezető autók Európában: kié a felelősség a jövő mobilitásában?

Az önvezető járművek európai elterjedése fordulóponthoz érkezett.
Person's name and title

By Balázs Sándor , 

Business Development Analyst, Motor Department

07/21/2026 · 5 perces olvasmány

2026 meghatározó év lehet ezen a téren. Miközben az Egyesült Államokban már több éve zajlanak kiterjedt robotaxi-programok, Európa eddig elsősorban szabályozási és biztonsági megfontolások miatt óvatosabban közelítette meg a technológiát. Az elmúlt hónapok fejleményei azonban arra utalnak, hogy az autonóm közlekedés fokozatosan az európai utakon is megjelenik.

Fókuszban a holland modell

A figyelem középpontjába került a Tesla Full Self Driving (FSD) Supervised rendszere, amely 2026 áprilisában megszerezte első európai típusjóváhagyását Hollandiában. A holland közlekedési hatóság (RDW) több mint másfél éves tesztelést követően hagyta jóvá a rendszert, amelyet később más uniós tagállamok is átvehetnek. Az RDW hangsúlyozta, hogy az FSD Supervised nem önvezető rendszer, hanem fejlett vezetéstámogató megoldás, amely mellett a járművezető továbbra is teljes körű felelősséggel tartozik a jármű irányításáért.

Vagyis a holland RDW által jóváhagyott rendszer jelenleg nem autonóm járművezetési rendszerként, hanem fejlett vezetéstámogató megoldásként működik, amely mellett a járművezető felelőssége fennmarad. Ez a megközelítés a biztosítási piac számára is kedvező átmenetet biztosít, mivel a jelenlegi KGFB-rendszer tovább működhet, miközben fokozatosan kialakulhatnak a gyártói és technológiai felelősség új szabályai.

Felkészül London és Budapest

Ezzel párhuzamosan a Waymo Londonban kezdte meg közúti tesztjeit, míg a brit Wayve jelentős tőkebevonással készül a következő generációs mesterséges intelligencia alapú robotaxi-rendszerek fejlesztésére.

Magyarország sem maradt ki a folyamatból: Budapesten 2026 tavaszán indultak nyilvános önvezető járműtesztek a közlekedési szempontból összetett adottságokkal rendelkező I. kerületben.

Ember vagy gép – kié a felelősség?

A technológiai fejlődés azonban egy alapvető kérdést vet fel: ha nincs vagy csak részben van emberi beavatkozás a vezetésben, ki viseli a felelősséget egy balesetért?

Már 2018-ban megjelent olyan hazai biztosításszakmai vélemény, amely szerint az önvezető járművek alapjaiban alakíthatják át a biztosítási piacot. A korabeli várakozások helyesen azonosították a termékfelelősség és a kiberkockázatok növekvő jelentőségét. Ugyanakkor a technológia fejlődése, a szabályozási óvatosság és a vegyes – emberi és automatizált – közlekedési környezet fennmaradása miatt ma már valószínűbbnek látszik egy fokozatos átmenet, mint a hagyományos gépjármű-biztosítások gyors eltűnése.

A klasszikus gépjármű-felelősségbiztosítás határai

A jelenlegi gépjárműbiztosítási rendszer alapja, hogy a gépjárművet ember vezeti, és a károkozásért elsődlegesen a jármű üzembentartója vagy vezetője felel.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) rendszere erre az alapelvre épül. Egy hagyományos közlekedési baleset esetén a károsult számára a felelősségbiztosítás szabályozott kártérítést biztosít.

Az autonóm járművek azonban fokozatosan elmoshatják a határt a vezetői hiba és a technológiai hiba, netán távoli külső beavatkozás - kibertámadás - között. Egy önvezető rendszer által hozott hibás döntés esetén felmerülhet, hogy a tényleges ok nem emberi mulasztás, hanem:

  • Szoftverhiba
  • Algoritmikus döntési hiba
  • Hibás érzékelőadat
  • Nem megfelelő gépi tanulási modell
  • Hibás vagy hiányzó szoftverfrissítés
  • Rosszindulatú vagy véletlen kiberincidens

Ebben az esetben a felelősség részben vagy egészben áttevődhet a gyártóra, a szoftverfejlesztőre vagy más technológiai szolgáltatóra.

Hibrid biztosítási modell jön?

A biztosítási piac jelenlegi várakozásai szerint nem a KGFB eltűnése, hanem annak átalakulása várható.

Az elsődleges kárrendezési mechanizmus továbbra is a gépjármű-felelősségbiztosítás maradhat, hiszen a károsultak kártalanítása társadalmi érdek. Ugyanakkor a biztosítók egyre gyakrabban élhetnek regressz igénnyel a gyártókkal vagy technológiai szolgáltatókkal szemben, ha bizonyíthatóan rendszerhiba okozta a balesetet.

A Marsh globális elemzései szerint az autonóm mobilitás fejlődésével várhatóan három biztosítási ág jelentősége növekszik:

  1. Gépjármű-felelősségbiztosítás
  2. Termékfelelősség-biztosítás
  3. Kiberbiztosítás

A jövő önvezető ökoszisztémájában e három biztosítási terület együttesen alakíthatja ki a kockázatkezelés új keretrendszerét.

Az európai új termékfelelősségi irányelv jelentősége

Különösen fontos változást hoz az Európai Unió új termékfelelősségi irányelve, az EU 2024/2853 számú Product Liability Directive, amelyet a tagállamoknak 2026. december 9-ig kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe. Az új szabályozás az ezen időpont után piacra kerülő termékekre alkalmazandó.

A jogszabály egyik legfontosabb újítása, hogy a termék fogalmát kiterjeszti a szoftverekre és a mesterséges intelligencia rendszerekre is. Ez azt jelenti, hogy egy önvezető jármű vezérlőszoftvere vagy AI-modellje ugyanúgy terméknek minősülhet, mint maga a jármű.

Az új irányelv:

  • Szélesebb körben teszi felelőssé a gazdasági szereplőket
  • Megkönnyíti a károsultak bizonyítási helyzetét
  • Egyes esetekben vélelmezi a hibát vagy az okozati összefüggést
  • Figyelembe veszi a szoftverfrissítésekből eredő hibákat
  • Kiterjeszti a felelősséget a termék teljes életciklusára

Az autonóm járművek szempontjából ez rendkívül jelentős változás. Egy baleset során már nem csupán a mechanikai meghibásodást vagy a vezető magatartását vizsgálhatják. Elemzés tárgyává válhat az önvezető rendszer döntéshozatali folyamata, az érzékelőkből származó adatok feldolgozása, az objektumfelismerő algoritmusok működése, valamint az esetleges szoftverfrissítések hatása is.

Ennek következtében várhatóan jelentősen növekszik majd a gyártók termékfelelősségi biztosítási igénye.

Az önvezető autók, mint kibercélpontok

Az autonóm járművek valójában mozgó számítógépes rendszerek. Egy modern önvezető jármű több száz szenzort, kamerát, radar- és lidar-rendszert (lézeres távolságmérést), valamint felhőkapcsolatot használ. Az over-the-air (OTA) frissítések lehetővé teszik, hogy a gyártók távolról módosítsák a jármű működését. Ez ugyan jelentős előny, de új kockázatokat is teremt.

Az önvezető járműveket érő potenciális kibertámadások közé tartozhat:

  • A kommunikációs rendszerek kompromittálása
  • GPS-jelhamisítás
  • Érzékelők manipulálása
  • Távoli rendszerátvétel
  • Zsarolóvírus-támadások
  • Adatlopás
  • Flottaszintű működési zavarok

Egy jövőbeli robotaxi-flotta esetében egy sikeres kibertámadás akár több száz vagy több ezer jármű egyidejű működését is érintheti.

A Marsh nemzetközi kockázatkezelési tapasztalatai alapján a kiberbiztosítások szerepe várhatóan jelentősen felértékelődik az autonóm mobilitás ökoszisztémájában. A fedezetek nemcsak adatvédelmi incidensekre és üzletmenet-kiesésre nyújthatnak védelmet, hanem a kibertámadások következtében bekövetkező fizikai károk rendezésében is szerepet kaphatnak.

5 Marsh tipp az érintett piaci szereplők számára

Már magyar vállalatok is érdekeltek az autonóm vezetési technológiák előállításában. Az érintett szoftvergyártók és egyéb beszállítóknak, illetve a jövőben önvezető autót üzemeltetni kívánó vállalkozásoknak aktívan szükséges foglalkozniuk a jövőbeli felelősségi hatásokkal. Az javasoljuk, hogy ezek a szereplők:

  1. Vizsgálják felül termékfelelősségi fedezeteiket az új EU 2024/2853 irányelv tükrében!
  2. Készüljenek fel az AI- és szoftverhibákból eredő kárigényekre!
  3. Építsék be a kiberkockázat kezelését a járműfejlesztési és üzemeltetési folyamatokba!
  4. Vizsgálják meg a hagyományos felelősségbiztosítás, a termékfelelősségi biztosítás és a kiberbiztosítás közötti fedezeti réseket!

Alakítsanak ki olyan káresemény-kezelési és adattárolási rendszereket, amelyek alkalmasak az autonóm rendszerek által generált bizonyítékok kezelésére!

Kapcsolódó témák

Seamless skyscraper facade with blue tinted windows and blinds at night. Modern abstract office building background texture with glowing lights against dark black exterior walls. 3D rendering.

Sharing economy és mobilitás
Placeholder Image

Gépjárműkockázatok kezelése
Placeholder Image

Kiberbiztonság
Placeholder Image

Gépjárműipar