Cikk

Nőtt a vállalatok fizetésképtelenségi kockázata – Magyarországon különösen érdemes figyelni

Az európai vállalatok egyre több fizetőképességi kihívással szembesülnek, Magyarországon pedig az uniós átlagnál is nagyobb a kockázat.

Az Eurostat adatai szerint 2026 második negyedévében az Európai Unióban 5,7%-kal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások megindítását jelző bejelentések száma az előző negyedévhez képest. Magyarországon az emelkedés elérte a 17,8%-ot.

Az Eurostat „bankruptcy declarations” mutatója azt jelzi, hány vállalkozásnál indult el az adott ország jogrendje szerinti, fizetésképtelenséghez kapcsolódó bírósági eljárás egy bizonyos időszakban. Az index a negyedéves esetszámok változását mutatja egy bázisidőszakhoz képest. A 2021-es bázisú indexben a 2021. évi átlag értéke 100.

A magyar adatsor 2022-től látványosan eltér az uniós trendtől, és azóta jóval magasabb szinten mozog. Ez a vállalatok számára azért fontos jelzés, mert egy üzleti partner fizetési nehézségei gyorsan saját likviditási és működési problémává válhatnak.

2022-től elszakadt a magyar trend az unióstól

Az Eurostat 2021-es átlaghoz viszonyított indexe szerint 2022 második negyedévéig a magyar és az uniós adatsor még hasonló pályán mozgott. Ezt követően azonban jelentősen eltávolodtak egymástól.

Az adat értelmezésénél fontos, hogy az Eurostat „bankruptcy declarations” mutatója a fizetésképtelenségi eljárás megindítását jelzi, és nem minden esetben jelent tényleges vállalati megszűnést. A magyar adatokat emellett korábban adminisztratív és szabályozási hatások is jelentősen befolyásolták, amelyeket ez a cikk elemzett részletesen.

Egy dolog azonban tény: a magyar fizetésképtelenségi kockázat 2022 óta lényegesen magasabb szinten van az uniós értéknél. Mindazonáltal a teljes kép megértéséhez fizetésképtelenségi kockázat értékelésénél a statisztikai trendek mellett azok hátterét is érdemes vizsgálni.

Európai szinten nő a kockázat

Az EU-ban 2026 második negyedévében a fizetésképtelenségi bejelentések száma 2019 óta nem látott magas szintre emelkedett.

Az ágazatok között jelentős eltérések vannak. Az oktatás és szociális tevékenységek területén 21,1%-kal, a szállítás és raktározásban 11,4%-kal, a pénzügyi szolgáltatásoknál 6,8%-kal nőtt a bejelentések száma. Eközben a kereskedelemben, az építőiparban, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén csökkenés volt tapasztalható.

Magyarországon a kereskedelem és a vendéglátás különösen érintett

Magyarországon ezzel szemben éppen a kereskedelem és a vendéglátás mutatott kiugró növekedést. A kereskedelemben 30,2%-kal, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 25,9%-kal nőtt a fizetésképtelenségi bejelentések száma. Az adminisztratív és támogató tevékenységeknél 13,8%, az információ és kommunikáció területén 13,5% volt a fizetésképtelenségi eljárások számának emelkedése.

Mindez azért is figyelemre méltó, mert közben a magyar gazdaság növekedett. A KSH szerint 2026 második negyedévében a GDP 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a kereskedelem 1,7%-kal, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 1,0%-kal bővült.

A gazdasági növekedés tehát rövid távon önmagában nem jelenti a vállalati fizetőképességi kockázat csökkenését.

A partner fizetésképtelensége saját kockázattá válhat

Egy vállalat fizetőképességi problémája ritkán marad kizárólag az adott vállalat berkein belül.

Ha egy vevő nem fizet, az követeléskiesést okoz a szállítónál. Ha az összeg jelentős, az a likviditást is veszélyeztetheti. Hosszabb fizetési határidők és nagy vevőkoncentráció mellett a hatás még erősebb lehet. Egyetlen nagy vevő kiesése ezért akár finanszírozási problémát is okozhat.

A beszállítói oldalon pedig egy kritikus partner kiesése veszélyeztetheti a működés folytonosságát. Nemcsak az általa ki nem egyenlített számlák okozhatnak problémát, hanem elmaradhatnak a szállítások is. Ezáltal leállhat a termelési folyamat. Alternatív beszállítót kell keresni, amelynek hatására megnőhetnek a költségek, miközben csökkenhet a bevétel.

Tisztán látható tehát, hogy a fizetőképességi kockázat ezért nem csak a saját vállalat pénzügyi helyzetéről szól. A teljes partneri hálózat stabilitása számít.

Három fontos kockázatkezelési terület

1. Vevői hitelkockázat

A halasztott fizetés a vállalati értékesítés természetes velejárója, ugyanakkor hitelkockázatot is jelent. A jelentősebb vevők pénzügyi helyzetének folyamatos nyomon követése segíthet időben felismerni a problémákat.

A kereskedelmi hitelbiztosítás ennek a kockázatnak a kezelésében jelenthet hatékony eszközt. A fedezet a vevői nemfizetésből, például fizetésképtelenségből vagy elhúzódó fizetési késedelemből eredő meghatározott veszteségekre nyújthat védelmet. Emellett a vevői portfólió előzetes elemzését és folyamatosabb kockázat értékelését is támogathatja, összességében javíthatja a vállalat likviditási és finanszírozási helyzetét és lehetőségeit is.

2. Beszállítói kockázat

A beszállítói oldalon más típusú kitettség jelenik meg: egy kulcsfontosságú partner kiesése jelentősen veszélyezteti a működés folytonosságát. Érdemes azonosítani a kritikus beszállítókat, és felmérni többek között pénzügyi stabilitásukat, az adott beszállítótól való függőséget, valamint azt, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő alternatíva.

A beszállítói kockázat értékelésénél ezért nem elegendő egyetlen céginformációs adatot figyelembe venni. A pénzügyi adatok, fizetőképességi mutatók, ágazati és makrogazdasági trendek, valamint korábbi fizetési tapasztalatok együtt adhatnak pontosabb képet.

3. Üzletmenet-folytonosság

A kockázatok azonosítása önmagában nem elegendő. Arra is fel kell készülni, mi történik egy nagy vevő vagy kritikus beszállító kiesésekor. Az alternatív partnerek, a likviditási tartalékok és a helyettesíthető működési folyamatok előzetes feltérképezése csökkentheti egy váratlan esemény hatását.

A fizetésképtelenség nem elszigetelt esemény

A 2026 második negyedéves adatok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fizetésképtelenségi kockázatot nem lehet kizárólag saját vállalatunk mérlegén keresztül értelmezni.

Egy partner fizetési problémája követelésveszteséget, likviditási nyomást, vagy akár működési zavart is okozhat. A kockázat pedig továbbgyűrűzhet az ellátási láncban.

Ezért a kockázatkezelésben a partneri kapcsolatok pénzügyi és működési stabilitásának vizsgálata ugyanolyan fontos, mint a saját kitettségek elemzése. A vevői hitelkockázat tudatos kezelése, a kritikus beszállítók folyamatos értékelése és az esetleges kiesésekre való felkészülés együtt teremthet valódi rezilienciát.

A növekvő fizetésképtelenségi kockázat így nem csupán egy statisztikai figyelmeztetés. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalatoknak ma már nemcsak azt kell tudniuk, milyen kockázatokkal működnek, hanem azt is, hogy mely üzleti partnereik kockázata válhat saját maguk működési kockázatává.

Worker during shipment of goods in a warehouse

Cikk

Nőtt a vállalatok fizetésképtelenségi kockázata – Magyarországon különösen érdemes figyelni

Az Eurostat adatai szerint 2026 második negyedévében az Európai Unióban 5,7%-kal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások megindítását jelző bejelentések száma az előző negyedévhez képest. Magyarországon az emelkedés elérte a 17,8%-ot.

2022-től elszakadt a magyar trend az unióstól

Európai szinten nő a kockázat

Magyarországon a kereskedelem és a vendéglátás különösen érintett

A partner fizetésképtelensége saját kockázattá válhat

Három fontos kockázatkezelési terület

A fizetésképtelenség nem elszigetelt esemény

Kollégáink:

Bence Buttás

Márton Péter Nagy

Kapcsolódó cikkek:

Kockázatok a beszerzésben – Hogyan kezeljük őket?

Szállítói láncok kockázatai – „Bárhonnan jöhet kockázat, és van, amiből később fájdalom lesz”

Sentrisk: AI-alapú megoldás az ellátási lánc kockázatkezelésének átalakítására

Új korszak nyílik az ellátási láncok kockázatelemzésében